Ha egy kísérlet során a patkányoknak cukrot vagy kokaint kínálnak fel, akkor inkább a cukrot választják. A szénhidrát iránti vágyuk akár olyan intenzív is lehet, hogy a cukor fogyasztása iránti kétségbeesett küzdelmükben még az áramütést is elviselik. De nincsenek egyedül ezzel az erős késztetéssel – úgy tűnik, az emberekkel is történhet valami nagyon hasonló. A tudományos világban folyamatos vita folyik arról, hogy ezek az élelmiszerek valóban tudnak-e függőséget okozni. Az ún. ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása a legújabb tanulmányok szerint átprogramozza az agy jutalmazó rendszerét, és az ízletes ételek utáni vágy ugyanúgy „felvillanyozza” az agyat, akár a kokain utáni sóvárgás. Ez egyes kutatókban felveti a kérdést, hogy az olyan termékek, mint a sült krumpli vagy a sütik, vajon kiválthatnak-e olyan függőséget, mint a kábítószer vagy az alkohol.

Az ételfüggőség mellett szóló érvek szerint ha a szénhidrátokat és zsírokat természetellenesen nagy dózisban keverjük össze, akkor ez a tápanyagok gyors „szállítórendszerét” hozza létre, amely az agy jutalmazási rendszerére olyan fiziológiai hatásokat gyakorol, amelyek a kokain vagy a nikotin által kiváltott hatásokhoz hasonlítanak. Annak vizsgálatára, hogy ez hogyan befolyásolja a tényleges viselkedést, a kutatók olyan mérőeszközt fejlesztettek ki, amely az ultrafeldolgozott élelmiszerek emberekre gyakorolt hatásait vizsgálja – így született meg 2009-ben a Yale Food Addiction Scale (Yale Ételfüggőségi Skála). Ezt a mérési technikát alkalmazva egy 2022-es metaanalízis szerint a felnőtt emberek 20 százaléka tekinthető ételfüggőnek. Ezek az emberek mindent megtesznek azért, hogy hozzájussanak kedvenc ételeikhez, és gyakran rosszullétig fogyasztják ezeket. Megvonási tüneteket tapasztalnak, nem sikerül leszokniuk bizonyos ételekről, és olyan káros következmények ellenére is folytatják fogyasztási szokásaikat, mint például a napi rutin és a társas tevékenységek megszűnése.

Fontos, hogy az ételfüggőség fogalma elválasztható az elhízástól. Meglepő módon sokan, akik megfelelnek az ételfüggőség kritériumainak, megtartják átlagos testsúlyukat. Ha valami, akkor az ételfüggőség legközelebbi rokona a falásroham zavar, mondja Alexandra DiFeliceantonio, a Virginia Tech Carilion Fralin Biomedikai Kutatóintézet neurológusa.

Az ételfüggőséget alátámasztó kutatások kritikusainak érvelése szerint nem lehet függővé válni valamitől, ami az élethez nélkülözhetetlen. Ráadásul míg a tudomány a cigarettában lévő nikotint és a borban vagy sörben lévő etanolt jelölte meg mint a függőség fenntartásáért felelős anyagot, addig az élelmiszerek esetében nincs ilyen egyértelmű megfeleltetés. „Nagyon nehéz bizonyítani, hogy az élelmiszerekben vannak olyan tápanyagok, amelyek közvetlenül függőséget okoznak” – mondja Johannes Hebebrand, a németországi Duisburg–esseni Egyetem pszichiátere. Ashley Gearhardt, a Michigani Egyetem klinikai pszichológusa szerint azonban az ultrafeldolgozott élelmiszerek nagyban különböznek attól, amit korábban őseink fogyasztottak. „Azok az élelmiszerek, amelyeknek ennyire magas a zsír- és szénhidráttartalma, a természetben nem fordulnak elő” – mondja. 
Az ultrafeldolgozott nassolnivalók esetében a cukor gyakran zsírral párosul – ez a kombináció még inkább függőséget okozhat. DeFeliceantonio és munkatársai 2018-as tanulmánya kimutatta, hogy az ugyanolyan kalóriatartalmú, vagy csak zsírt, vagy csak szénhidrátot tartalmazó ételekhez képest a mindkét összetevőt tartalmazó ételek sokkal hatékonyabban aktiválják a striátumot, az agy jutalomközpontjának azt a részét, amely a függőségek kialakulásában játszik szerepet. Egy idei, 2023-as vizsgálatuk során 82 résztvevő fogyasztott nyolc héten keresztül magas, valamint alacsony zsír- és cukortartalmú joghurtokat. Az első csoportba tartozó résztvevőknél csökkent az egészségesebb joghurtok iránti preferencia, továbbá az agyi aktivációs mintázatuk is megváltozott. Zsíros, cukros italokat kóstolva az agy jutalomrendszerében, például a striátumban is fokozott reakció mutatkozott.

A drogfüggőség egyik ismertetőjegye az agy jutalmazó régióiban történő dopaminfelszabadulás. Egy szintén 2023-as, képalkotó eljárással végzett kutatás eredménye szerint egy turmix elfogyasztása egészséges embereknél jelentős dopaminfelszabaduláshoz vezetett, amelynek mértéke körülbelül egyharmada volt annak, amit általában az amfetaminok esetében tapasztalunk.

Mind az illegális drogok, mind a feldolgozott élelmiszerek az agy ugyanazon jutalmazási területein válthatnak ki sóvárgást – ezt egy 2023-as funkcionális mágneses rezonancia képalkotó vizsgálat (fMRI) mutatta ki. Amikor a kutatók kokainról készült képeket mutattak drogfüggőknek, illetve fánkról készült fotókat egészséges embereknek, mindkét csoportban ugyanazok az agyi régiók – a ventrális striátum, az amigdala és a kisagy – villantak fel. Minél erősebb volt egy adott személy sóvárgása, annál intenzívebb volt az idegi reakció is.

Úgy tűnik, a függőség másik klasszikus jellemzője, a megvonási tünetek szintén jelen vannak az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatban. Bár nem túl valószínű, hogy bárki is fizikai remegést tapasztalna a sütikről való leszokás során, azok a szülők, akik próbálják gyermekeik üdítőfogyasztását korlátozni, gyakran olyan tünetekről számolnak be, mint fejfájás, ingerlékenység és szociális visszahúzódás.

2022-ben Gearhardt és DiFeliceantonio véleménycikket tett közzé az Addiction című folyóiratban, amelyben azt javasolták, hogy a dohánytermékekről szóló 1988-as Surgeon General-jelentés alapján a nagymértékben feldolgozott élelmiszereket is addiktívnak kell minősíteni. Az említett dokumentum a cigaretta addiktív jellege mögött álló tudományos bizonyítékokat ismerteti, beleértve a cigaretta pszichoaktív hatásait és a kényszeres használat kiváltásának veszélyét. A kutatók szerint hasonló bizonyítékok már léteznek az ultrafeldolgozott élelmiszerek esetében is. „Ha ugyanezeket a kritériumokat alkalmazzuk az élelmiszerek ezen speciális csoportjára, akkor minden egyes kritériumnak megfelelnek” – mondja Gearhardt.

https://www.scientificamerican.com/article/food-can-be-literally-addictive-new-evidence-suggests/